Első marcipánbevonatú tortám, avagy bakik a konyhában

Nem, nem ufótorta, nem is gilisztakaki, se nem ektoplazma, hanem marcipán, némi zöld ételszínezékkel.  (Hogy miért nem lett lila, arról később.)

 Életem első marcipánnal bevont tortájának története. 

Az Aldiban potom pénzért lehet most marcipánt venni, 200 gramm 300 Ft (gyártó Zentis) szépen nyújtható, natúr marcipántömb. Vásároltam belőle egy hadseregre valót és ezen felbuzdulva jött az ötlet, hogy a tortát ezzel fogom bevonni. Ez elég nagyképű vállalásnak tűnik így utólag, hiszen még sosem csináltam ilyet. Mégsem (csak) a marcipán babrált ki velem. A sütignómok mindig akkor támadnak, amikor az ember "nagyot akar alkotni", mint jelen esetben, tudniillik születésnapi ajándékba vittem  Beának, kedves szobatársamnak.

Question one. Mitől lesz a marcipánmassza hófehér (vagy az nem is marcipán, hanem fondant)?

Ez a szín így nem maradhat, ez kábé a félfamentes rajzlapra hasonlít, színezzük be. Hazafelé jól kigondoltam, hogy az előző este a hűtőbe kiolvasztani tett dobozos szeder leve pont megfelelő lesz erre a célra. Hazaérve hűtő kinyit...mindenhol szederlé-folyam (lyukas volt a nejlon.) Nnna, már csak egy hűtőtakarítás hiányzott mára.

Így lett zöld.

A tészta és a krém külön-külön kb. negyed óra alatt abszolválható, készen is voltam mindennel, a marcipán is zöld volt már, és az összeállított torta is  a hűtőben pihent  egy ideje. Naivan azt gondoltam, ennyi idő alatt biztosan  meghúzott a zselatinfix. Levettem a tortaformát. Kár volt. Akcióba lendült a sütignóm-hadsereg. A krém kétoldalt elkezdett kifelé terjedni, a felső tésztalap pedig lefelé.  Forma 1-es szerelőket meghazudtoló részidővel elmostam-eltöröltem a tortakarikát és visszaapplikáltam a tortára. Jobb ötlet híján a fagyasztóba tettem, ahol egy óra alatt csodálatosan megdermedt.

Ezután rátettem a kinyújtott marcipánmasszát, amiről kiderült, hogy túl vékonyra nyújtottam (ergo legközelebb több marcipán kell hozzá). Ennek ellenére szépen rásimult, csak imitt-amott átlátszódott a barna piskóta, illetve picit megszakadt (továbbá másnap reggelre a torta krémjétől kissé felpuhult, ettől fényes itt-ott.) A  levágott marcipánrészekből ezért a torta  anyagfolytonossági hiányait kendőzendő, hurkákat sodortam és azzal díszítettem.

A végeredmény olyan erősen 4-es alá, már ami az esztétikumot illeti, de az íze a visszajelzések szerint nagyon jó lett, el is fogyott ma a munkahelyen mind egy morzsáig.

A manócska Dávid kollégám kedvéért :)

Szedres-mascarponés torta marcipán bevonattal

Hozzávalók egy 20, max.22 cm-es tortaformához

Tészta:
20 dkg liszt
15 dkg porcukor
1 tojás
2,5 dl kefir
3 dkg kakaópor
12 dkg olvasztott vaj
1 csomag sütőpor

Összekeverjük,vajazott- lisztezett formában 180 fokon tűpróbáig sütjük. (kb 40 perc). Hűtjük, 2 lapba vágjuk.

Krém:
500 g mascarpone
2 dl tejszín
1 csomag zselatin fix
ízlés szerint porcukor

Elkészítés:

A krém hozzávalóit alaposan kikeverjük. 2-3 evőkanálnyit tegyünk félre a tetejéhez.

A tortaforma aljára rakjuk az alsó tortalapot, erre rákenjük a krém egyik felét. Rárakosgatunk kb. 300 g szedret, majd rásimítjuk a maradék krémet. Ráhelyezzük a másik tortalapot, és a tetejét vékonyan megkenjük a félretett krémmel. 

Hűtőben egy éjszakán át (vagy fagyasztóban egy órán át :) ) dermesztjük.

A bevonathoz 350 g marcipánmassza szükséges (én csak 200 grammot használtam, ezért lett vékony), amit tetszés szerint pár csepp ételszínezékkel (vagy a szeder levével) színezünk, majd porcukorral megszórt felületen kb. 2 mm-esre nyújtjuk. Rásimítjuk a tortára, a lelógó részeket levágjuk. A tetejéről egy ecsettel söpörjük le a porcukrot.  Tetszés szerint díszítjük. A legegyszerűbb megoldás, ha a kis golyókat formázunk belőle és azzal "bepöttyözzük" a torta tetejét. Tálalásig hűtőben tartjuk.

Azért nem lett olyan rossz :)