2011. január 9., vasárnap

Vajban sült bőrös jércemell balzsamos céklalekvárral, kecskesajtos csicsókapürével


A konyhai tévhitek dobogós helyének egyikét foglalja el az, hogy a csikemell száraz. Nos, valóban az - már ha rosszul készítjük el. A túlkészített csirkemell valóban száraz. Egy szelet csirkemellnek bőven elég oldalanként pár perc a serpenyőben/sütőben/grillen. Korábban én is estem olyan hibába, hogy túlsütöttem, míg rá nem jöttem az ellenkezőjére.

Aztán tegnap jött a világmegváltó ötlet, mi lenne, ha konfitálnám. Csirkemellet? Persze biztosan nem én vagyok az első, aki kitalálta, bevallom, a gugliban még nem mertem rákeresni...:)

Szóval, így született a vajban sült csirkemell, ami amellett, hogy nagyon praktikus, egymozzanatos elkészítési mód (bár kissé időigényesebb) olyan íze és textúrája lett, hogy az csak na. TÉNYLEG vajpuha, szó szerint. Omlós, szaftos, szájban olvadós.

Ezen kívül a csicsókával is debütáltam, bevallom, még sosem készítettem, pedig már ezer meg egy helyen olvastam róla. Ennek egyébként leginkább az volt az oka, hogy errefelé nálunk ilyesmiket csak elvétve árusítanak.

A barátnőmtől kaptam egy jó nagy cikk szárd kecskesajtot, úgy gondoltam, méltó párja lesz csicsókánknak.

A céklalekvár is első volt  konyhámban. Lehet, hogy csak a színe miatt esett rá a választás, mostanában, ebben a szürkeségben azon kapom magam, hogy vágyódom a színes ételek után.

Összegezve. Vajpuha csirkemell ropogós bőrrel, pikáns, semmihez sem fogható ízű krémes csicsókapüré és édeskés céklalekvár. Ma ebédre betermeltem egy adagot (félig hidegen), majd nagyképűen dőltem hátra, hogy nahh, igen. :DDDD Ettől persze még lehet, hogy valakinek nem fog ízleni.

Elkészítése kb. másfél órát vesz igénybe mindennel együtt.


Hozzávalók 4 adagra:

2 egész bőrös (!!!) jércemell (lehetőleg tanyasi, mindenféle nagyáruházas tálcás csirkemellekkel ne kísérleztezzünk, azért "nem vállalom a felelősséget :DDD)
12 ek olvasztott vaj (ez kb. 25 dkg)

a csicsókapüréhez:
40 dkg csicsóka (tisztán mérve)
4-5 dkg félkemény kecskesajt (esetleg parmezánnal is kiváltható, amit én használtam, nem az a tipikus juhakolszagú kecskesajt volt)
fél dl tejszín

a céklalekvárhoz:
3 db közepes cékla (30 dkg tisztán mérve)
1 nagy fej vöröshagyma
5 ek méz
1 ek olaj
2 ek balzsamecet
1,5 dl vörösbor
víz

Elkészítés:

A jércemellet filézzük (a bőrét könyörgöm, ne szedje le senki, az az egész lényege) enyhén sózzuk, majd egy hőálló kisebb kerámiatálba tesszük szorosan egymás mellé és annyi olvasztott vajat öntünk rá, hogy teljesen ellepje. 100 fokos sütőben 1 órán át sütjük. Megj: én csak 2 adagot készítettem, egy nagyobb müzlis tálkában simán elfért.

Ezalatt szépen elkészítjük a köreteket.

A csicsókát hámozzuk, kockára vágjuk, majd sós vízben puhára főzzük. Leszűrjük, majd hozzáadjuk a tejszínt és a sajtot és botmixerrel pépesítjük.

A céklalekvárhoz a hagymát vékony cikkekre vágjuk, a céklát pedig gyufaszálra. Tényleg legyen nagyon apróra vágva a cékla, mert különben sosem puhul meg.

A mézet egy ek olajjal karamellizáljuk, hozzáadjuk a hagymát és megfonnyasztjuk, majd jöhet a balzsamecet és a cékla. Kis ideig együtt pároljuk, míg a cékla összeesik, majd felöntjük a borral, nagy lángon kiforraljuk. Hozzáöntünk kb. 1,5 dl vizet és kis lángon, fedő nélkül pároljuk. A vizet folyamatosan pótoljuk. Kb. 1 óra alatt lekvár sűrűségűre főzzük. Hűtőben nagyon sokáig eláll.

Tálalás előtt a jércemellek bőrös oldalát pár perc alatt megpirítjuk.

1 megjegyzés:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails