"Búvár" túrós

Vicces nevű, rapid sütemény, nagyon gyorsan készen van, és szerintem amilyen kis egyszerű, olyan finom. Egy munkahelyi rendezvényen ettem a múlt héten. Kiderült, hogy csak számomra volt új, mert rajtam kívül kábé mindenki ismeri és/vagy meg is sütötte.

És valóban, utánakerestem, sok recept kering a neten, nem csak "búvár" túrós, hanem boci-süti, pöttyös túrós néven is ismert.

Mivel van egy igencsak jól bevált keverős-kakósom, amihez se mixer nem kell, se tojást nem kell habosra keverni, azt alakítottam át cseppet, és megpöttyöztem túróval. 

Tészta.

20 dkg liszt

18 dkg porcukor

1 csomag sütpor

fél dl olaj

fél dl tej

1 tojás

2.5 dl natúr joghurt

2.5 dkg kakaópor

valamint:

25 dkg túró

1 tojás

fél citrom héja

10-15 dkg porcukor ízlés szerint

A tésztát kikeverjük, vajazott-lisztezett tepsibe simítjuk. A túrót úgyszintén kikeverjük, és egy teáskanállal a kakaós tészta tetejére adagoljuk/"bepöttyözzük". A túró kissé lesüllyed sütés közben, innen a sütemény elnevezése.

170 fokra előmelegített sütőben 35-40 percig sütjük.

Low carb változat:

20 deka újfajta U1 liszt
2 ek folyékony édesítő
1 cs sütőpor
1 tojás
250 g natúr joghurt
100 g tejföl
60 ml tej
60 ml olaj
3 ek kakaópor-----ez a tészta

250 g túró, 1 tojás 2 ek foly. édesítő, fél citrom héja

(Gâteau) Savarin

Ez a savarin(torta) maga lett a csoda. A főzősuliban a mesterszakácsunk azt mondta, olyan jól sikerült, hogy rögvest induljak vele Franciországba körbemutogatni :) Talán azért (is) lett olyan finom és szép, mert szeretettel és odafigyeléssel készült. Igen, a kelt tésztának lelke van. Fontos, hogy a  hozzávalók szobahőmérsékletűek legyenek és meleg helyiségben készítsük. Még egyszer mondom: szeretettel és odafigyeléssel. Ezen kívül semmi különleges hozzávaló nem szükséges hozzá.

De mi is a savarin? Nem torta, nem krémes. De nem is egy szimpla kuglóf. Sok tojásos, kuglófszerű a tésztája, sütés után bő, rumos cukorsziruppal kell megöntözni, amit magába szív és jó szaftos lesz. Számtalan változata ismert: az üregbe tölthetünk krémet, gyümölcsöt, tejszínhabot. Ezúttal erdei gyümölcspéppel készült, tálalás előtt pedig tejszínhabot töltöttünk a közepébe. 

A savarin torta a nevét Brillat-Savarinről kapta. Jean Anthelme Brillat-Savarin (1755- 1826); eredeti nevén Jean Anthelme Brillat, (másutt Brant Savarin-ként is írják); francia jogász és politikus volt, aki gasztronómusként szerzett hírnevet. A Savarin nevet egy nagynénjétől örökölte, aki jelentős vagyont hagyott rá azzal a feltétellel, hogy felveszi a vezetéknevét. Két hónappal halála előtt jelent meg Az ízlés fiziológiája című műve (manapság csak antikváriumokban lehet rátalálni). A néhol meglehetősen terjengős, aforizmákkal teli könyv a mai napig az egyik legfontosabb és leggyakrabban elemzett gasztronómiai mű. A könyv fejezeteit egy-egy "meditáció" jelenti, melyekben Brillat-Savarin az asztali örömökről értekezik. Stílusára az ancien régime nagyjai, például Voltaire és Rousseau voltak nagy hatással. Egyik leghíresebb mondása a „Mondd meg, mit eszel, s megmondom, ki vagy.”

(Forrás:Wikipédia)

Recept (26 cm-es formához:)

30 dkg liszt

1 vaníliarúd kikapart magja
4 dkg méz
2,5 dkg élesztő
fél mk só
fél citrom héja
7 tojás
10 dkg nagyon lágy vaj

szirup:

fél liter víz

25 dk cukor

1 dl rum

tetejére:

700 g vegyes (fagyasztott) erdei gyümölcs

15-20 dkg cukor

2 dl tejszínből hab

Az élesztőt kevéske (szűk deci) langyos tejben feloldjuk. A lisztet egy keverőtálba tesszük, elkeverjük benne a sót, majd hozzáadjuk az élesztős tejet, 3 egész tojást és a vaníliamagokat. Az elektromos mixerrel addig keverjük, míg kissé elválik az edény falától. Ezután hozzáadunk még 2 tojást és tovább keverjük, míg a tojás elegyedik benne. Hozzáadunk további 2 tojást és 10 percig dagasztjuk. Végül beledagasztjuk a lágy vajat. Figyelem, a tésztája viszonylag lágy, sűrűbb nokedlitészta állagú, nem kell megijedni.

Letakarva duplájára kelesztjük, majd kivajazott-lisztezett savarin formába tesszük. Ekkor kb. a tortakarika feléig ér a tészta. Letakarva további fél órán át kelesztjük (vagy amíg meg nem kel kb. a tortaforma pereméig.) 180 fokon készre sütjük kb. 25-30 perc alatt. Közben megemelkedik (ha ügyesek voltunk :) ) kb. a tortaforma peremétől 3-5 cm-re.

Közben szirupot készítünk fél liter vízből, 25 dkg kristálycukorból: addig főzzük, míg a felére beforralódik és ragacsos lesz, valamint bevonatot képez  a kanálon. Ha kihűlt, hozzáöntünk 1 dl rumot és a langyosra hűlt savarint alaposan meglocsoljuk/beecseteljük vele.

A vegyes erdei gyümölcsöt (ebből tegyünk félre egy nagy marékkal díszítéshez) a cukorral összeforraljuk, híg lekvár sűrűségűre. Tányéron végezzünk egy próbát: csepegtessünk a levéből egy kistányérra, döntsük meg és ha már nem folyik el, akkor jó. Kb. 20 perc, kevergetni nem nagyon kell. Ha kihűlt, megkenjük vele a savarint. A gyümölcspép tetejét rakjuk ki a félretett gyümölccsel. A belsejébe tejszínhabot töltünk.

Best cheesecake ever!

Karácsonyra megkaptam Michel Roux Tésztavarázs c. könyvét, abban szerepel - majdnem - ez a cheesecake. A könyv egyébként egy külön posztot is megérdemelne, úgy tökéletes, ahogy van, de most maradjunk a cheesecake-nél. Szóval, a  mester azt írja a könyvében, hogy a világ legfinomabb cheesecake-je, amit valaha evett. Gondoltam,  a pasasnak 3 Michelin csillaga van, biztos tudhat valamit :), elhisszük neki. 

Nagyon sokféle cheesecake-et ettem és sütöttem már. Mindegyik nagyon finom volt a maga nemében.De ez?

Atyaúristen. Tényleg a best of cheesecake, szájban olvadó, laza, de mégis szilárd állagú krém. Az eredeti recept nem írt vaníliát, de én beletettem egy egész vaníliarudat a krémbe. Nem omlós tésztával készült, mint amit a recept ír, mert nem volt időm/kedvem tésztagyúrással bíbelődni, így kissé leegyszerűsítve kekszes alappal sült. Legközelebb azonban omlós tésztával (paté sablé) is fog készülni nálam, az már biztos. 

Hozzávalók egy 24 cm-es tortaformához*

*az eredeti recept 20 cm-es formára szót, így a krém hozzávalóit másfélszeres mennyiségből készítettem

Keksz alap: 

12 dkg omlós keksz ledarálva

10 dkg darált mogyoró vagy mandula

10 dkg lágy vaj

Krém:

500 g mascarpone*
500 g natúr krémsajt

225 g tejföl

245 g cukor

5 tojás

1 vaníliarúd kikaparva (nem, még véletlenül sem aroma!)

*a receptben friss sajt szerepelt...jó lenne látni az eredeti szöveget, az is lehet, hogy valamit félrefordítottak, vagy fogalmam nincs, mit értenek alatta (créme fraiche, cottage cheese???) Update: egy kedves olvasóm rájött, hogy a "friss sajt" bizony fromage frais (ideje lenne franciául tanulnom:) ) Na ez az, amit nem tudok  beszerezni :( Mivel lehetne helyettesíteni, esetleg valami krémesebb joghurttal?

A sütőt előmelegítjük 200 fokra. Egy 24 cm-es tortaforma aljára sütőpapírt borítunk, s rákapcsoljuk a peremet. A kekszalap hozzávalóit összegyúrjuk és a tortaforma aljába nyomkodjuk. A kekszalapot elősütjük 10 percig, hűtjük. A sütő hőmérsékletét levesszük 140 fokra (légkeverés).

A krémhez a hozzávalókat a tojások kivételével alaposan kikeverjük. A tojásokat egy másik tálban felhabosítjuk és hozzákeverjük a krémsajtos részhez. Belesimítjuk a tortaformába és 140 fokon másfél óráig sütjük. Ha pirulna  a teteje, egy másik tepsit tegyünk felé a sütőrácsra. A sütőből kivéve a közepe még kissé remegős, hagyjuk kihűlni, majd egy pár órára tegyük hűtőszekrénybe (nálam ez 3-4 óra volt) és csodálatosan szeletelhető lesz.

Vörösáfonya mártást kínáltam mellé.

Boldog karácsonyt és a mézes krémes, az elmaradhatatlan...

Sok szeretettel ajánlom figyelmetekbe Dacota írását a No Salty-n a mézes krémesről. Minden szavával egyetértek.

Empirikus tapasztalataim azt mutatják, hogy van egy speciális, tudományosan még nem kimutatott magyar gén – a „ha ünnep van, soklapos süteményt süt”. Mindegy, hogy mi a jeles nap, az asztalok kilencven százalékán ott figyel a zserbó, a hatlapos, vagy mézes krémes.

Sokáig nem értettem, mi lehet ennek az oka. Egészen addig, amíg teljesen ártatlanul belekeveredtem a karácsonyi előkészületekbe, és a végzet lecsapott rám mézes-krémes formájában. Csak kivételesen nem eltüntetnem, hanem előállítanom kellett.

Kemény – eleinte szentségelésektől sem mentes – délutánt töltöttem a konyhában, de mire előttem állt életem első „soklaposa” sok mindenre rájöttem. Például, hogy ha nincs jól meglisztezve a munkalap, a tészta ragadni fog, vagy, hogy a sütési idő alatt nem lehet elmozdulni a konyhából, mert a mézes lap pillanatok alatt odaég. A legfontosabb tapasztalatom mégis az volt, hogy rájöttem, honnan a mézes-krémes előállítása iránti szenvedély. Nem, nem azért érdemes nekiállni, mert egyedül eszegethetjük tisztára a krémes edényt. Hanem mert amíg a tésztát gyúrjuk, sütjük, a krémet főzzük, töltjük, „ráérünk” azokra gondolni, akiket szeretünk, akiknek a süteményt készítjük, akikkel együtt fogjuk tölteni az ünnepet. Ha tíz perc alatt kész lenne, nem jutna ennyi időnk mélázni rajtuk. Így azonban a sok lap közé nem csak krém, hanem szeretet is jut bőven. Lehet, hogy ezért imádja mindenki a mézes-krémest?

Én így készítem:


mézes lapokhoz
45 dkg liszt
15 dkg porcukor
1 mokkáskanál szódabikarbóna
3 ek  zsír megolvasztva
4 ek  méz
1 tojás (villával felverve)
6 ek tej
töltelék:
 7.5 dl tej
12 dkg búzadara
35 dkg margarin
15 dkg porcukor
2 ek. vaníliás cukor
1 tojás
30 dkg sárgabarack lekvár
csokoládémáz
10 dkg étcsokoládé
10 dkg vaj

A mézes lap hozzávalóit összegyúrjuk, négyfelé osztjuk. A tésztacipókat alaposan lisztezett felületen 25x35 cm-es téglalapba kinyújtjuk, majd  tepsi hátoldalán 180 fokra előmelegített sütőben megsütjük. Kb. 8-10 perc/lap, vigyázzunk, meg ne égjen!

Töltelék:

A tejet felforraljuk,  beleöntjük a grízt, és felfőzzük. Amikor langyos, elkeverünk benne egy egész tojást, majd  a cukorral, vaníliás cukorral és tojássárgával habosra kevert margarinnal jól kikeverjük. 

Rétegezés:

Az első lapra rákenjük a fele tölteléket, a második lapot rátesszük és megkenjük a lekvárral. Ha darabos a lekvár, melegítsük fel, így könnyebb kenni. Erre rátesszük a harmadik lapot, amire rásimítjuk a krém másik felét, majd a negyedik lappal befedjük. A tetejére csokimáz kerül:  a darabokra tört csokoládét nagyon kis lángon felolvasztjuk, majd  hozzáadjuk a vajat. 

Másnapra csodálatosan megpuhul. 

Az idén már nem jelentkezem, minden kedves olvasómnak boldog karácsonyt és új évet kívánok!

Kívánságműsor 1. rész: chococcino szelet

A kívánságműsor "rovat" első részeként íme az általam chococcino szeletként aposztrofált sütemény. Nagyon csoki, enyhén kávés. 

A kívánság, amit ezzel a recepttel teljesítettem, valahogy így szólt: "Sütiverseny lesz a munkahelyen, légyszi segíts, nehogy azt higgyék a kollégák, hogy bunkó sportoló vagyok, aki életében nem látott még fakanalat. Szeretnék valami látványos, de egyszerűen elkészíthető süteményt."

Nos, hogy ez a sütemény mennyire látványos, abban nem foglalok állást, mindenesetre nagyon finom, alul tömény csokis tészta, pici kávéval, a tetején pedig egy lágy, enyhén kávés mascarponés-tejszínes krém.

Ahhoz, hogy egészen szépen szeletelhető legyen, pontosabban ne legyen vágási hulladék, nagyon hasznos segítség egy sütőkeret, amit még év elején vettem az Aldiban (sajnos mostanában nem láttam, de hátha  lesz még). Persze anélkül is elkészíthető, de akkor a szélét le kell vágni. (Megjegyzem van, aki a süteménynek leginkább a szélét szereti :p)

Hozzávalók egy 18x28 cm-es tepsihez:

100 g magas kakaótartalmú étcsokoládé (lehet kávés is, ha kaptok olyat)
1 ek étolaj
175 g barnacukor
2 tojás
100 g nagyon lágy vaj
20 g keserű kakaópor
80 g liszt
1 csapott  teáskanál szódabikarbóna (vagy sütőpor)
csipet só
1,5 evőkanál erős feketekávé

krémhez:

500 g mascarpone
150 ml tejszín
100 ml tej
kb. 5 ek porcukor
10 g zselatin vagy egy csomag Dr. Oetker zselatin fix
1,5 tk instant kávé kb. 1 dl vízzel elkészítve*

*Azért írtam instant kávét, mert nem tudom, kinél milyen erős a kávé, nekem így volt kellemesen, nem tolakodóan kávés a krém. Instant kávéval könnyebb "beállítani" a kávé erősségét. 

Elkészítés: 

A sütőt előmelegítjük 180 fokra.
A darabokra tördelt csokoládét egy evőkanál olajjal óvatosan felmelegítjük, félretesszük.

A cukrot az egész tojásokkal elektromos mixerrel jó habosra keverjük (2-3 perc), majd hozzáadjuk a nagyon lágy vajat és azzal habosítjuk tovább pár percig. Hozzáadjuk a szódabikarbónával és kakaóporral elkevert lisztet, majd a végén az olvasztott csokit és kikeverjük.

A tepsit kivajazzuk (az oldalát is) és sütőpapírral kibéleljük a tepsit (az oldalát is) úgy, hogy lehetőleg minél kevesebb gyűrődés legyen rajta.

Pontosan 20 percig sütjük, majd hűtjük.

Krém:

A zselatint csomómentesen elkeverjük a kávéban és felmelegítjük (forralni nem szabad), félretesszük hűlni.

A mascarponét a porcukorral habosra keverjük, hozzáadjuk a tejszínt és a tejet, simára keverjük, majd a végén vékony sugárban hozzáöntjük a langyosra hűlt kávés zselatint és jó alaposan, gyors mozdulatokkal elkeverjük. *

Kóstoljuk meg, ha valaki kávésabban, vagy édesebben szereti, tehet még hozzá.

A masszát a sütemény tetejére simítjuk és hűtőben dermesztjük (egy éjszaka jót tesz neki). Papírral együtt kiemeljük és kockára szeljük. Tetejére keserű kakaóport hintünk. 

*Ha zselatin fixszel dolgozunk, egyszerűbb a dolog, hiszen az instant zselatint nem kell melegíteni:  a krém hozzávalóit mixerrel alaposan kikeverjük az alábbi sorrendben: mascarpone habosra, tejszín, tej, kávé, zselatin fix, legvégén porcukor. 

Alighanem a világ legegyszerűbb süteménye

Egy tál, no botmixer, no tojás habosra keverése, no para. Zutty bele mindent, aztán kikeverni. És a végeredmény egy ruganyos, könnyed, egyszerű kakaós sütemény, ami magában is nagyon finom, de megtölthető bármilyen krémmel, tehetünk rá mázat, meghempergethetjük kókuszreszelékben.

Hopp, erről eszembe is jutott egyik kedvenc jelenetem az egyik kedvenc filmemből, Rowan Atkinsonnal és Alan Rickmannel: :)

"-Yepp. Almost finished.

- Almost finished?! What else gonna be? Gonna dip it in yoghurt? Cover it with chocolate buttons?"

Recept:

20 dkg liszt

18 dkg porcukor

1 nagyon szűk ek szódabikarbóna

1 dl olaj

1 tojás

2.5 dl kefir

2.5 dkg kakaópor

Update 1 változat:

10 dkg simaliszt

10 dkg Master Mix

1 dl olaj

1 tojás

4 dl kefir

1 ek szódabikarbóna

2 ek folyékony édesítő

2,5 dkg kakaópor

A hozzávalókat jól kikeverjük és sütőpapírral bélelt közepes tepsiben 160 fokon kb. 30 percig sütjük.

Vaníliás szedres-áfonyás pite

Nagyon kék, nagyon finom. És nem hízlal, már ha úgy készíted.
Alul ropogós linzer, középen krémes töltelék, csordultig gyümölccsel.

Recept:
tészta:
14 dkg simaliszt vagy 7 dkg Master Mix és 7 dkg simaliszt keveréke
9 dkg vaj
1 tojás sárgája
1 tk folyékony édesítő

töltelék:
100 g étkezési keményítő* vagy 1 csomag Update 1 vaníliás pudingpor
2 dl tej
1 egész tojás
1 vaníliarúd kikapart magja (NEM ÉR kispórolni belőle!!!! :) )
szeder, áfonya
(*ha keményítőből készítjük, a töltelékhez 3-4 ek cukor is kell.)

Az Update verziót cukorbetegek, fogyni vágyók nyugodt szívvel fogyaszthatják, higgyétek el, tapasztalatból (és nem reklámból) írom.

Elkészítés:

A sütőt előmelegítjük 170 fokra.

A  lisztet/master mixes lisztet elmorzsoljuk a vajjal, majd hozzáadjuk az édesítőt és a tojássárgáját és omlós tésztát gyúrunk belőle. Kibélelünk vele egy 22 cm-es pitetálat (a peremét is!), villával sűrűn megszurkáljuk, majd elősütjük 10 percig. (A sütő legyen előmelegítve! :) )

(Én most nem tettem rá nehezéken és működött.)

Amíg a pitealap sül, elkészítjük a krémet: a keményítőt/ U1 pudingport csomómentesen kikeverjük a tejjel és a tojással és hozzáadjuk a vaníliamagokat. (Tényleg nem ér kispórolni :) )

Az elősütött pitealapon elrendezgetjük a gyümölcsöket (egy kis tálca szeder és egy kis doboz áfonya ment rá) majd óvatosan ráöntjük a pudingporos keveréket.

Visszatesszük a sütőbe 30 percre, majd a sütőt lezárjuk és ott hagyjuk langyosra hűlni. Akkor jó, ha a pitetálat kissé megmozgatva már nem "remegős", folyós a krém, de nem kell teljesen szilárdra sütni, mert ha kihűl, úgyis dermed még.)

Ha nem bírjuk ki, hogy teljesen kihűljön, megsúgom, hogy félig langyosan is szépen szeletelhető és nagyon finom.

Korvapuusti- avagy így pofozkodnak a finnek

Ezzel a képpel szeretnék boldog születésnapot kívánni KKB-nak, akitől ezt a csodaszép tányért és bögrét kaptam.:)

Aki már járt Finnországban, biztosan evett már korvapuustit, aki még sosem hallott róla, ajánlom, próbálja ki, garantálom, hogy nem fog csalódni. Én vagy 10 éve ettem először, unitesómnál, aki egy ideig Finnországban élt és ott tanulta, egy finn háziasszonytól. Rögtön rabul ejtett ez a különleges sütemény.

A korvapuusti - ami szó szerint fülrángatást jelent - egy fahájas péksütemény, azonban fahéj helyett például kakóval, vagy kakaós-diós töltelékkel is elkészthető. Én most kakaóval készítettem, mert a család nem szereti annyira a fahéjat.

Két dolog miatt korvapuusti a korvapuusti: 1. a sajátos tésztaformázási mód 2. a kardamom (finnül kardemumma), ami fűszeresebbé teszi ezt az egyébként is édes tésztát. A tetejéről elmaradhatatlan a szórócukor, ezen kívül a finnek még egy jó adag porcukorral is megszórják, mikor kisült, de az szerintem már túlzás...:)

Szóval, így pofozkodnak a finnek. A sütemény neve  állítólag onnan ered, hogy a szétlapított tészta két fület formáz.

Hozzávalók:
tészta:
50 dkg liszt
30 g élesztő
3 dl langyos tej
3 tojás sárgája
10 dkg barnacukor
10 dkg olvasztott vaj
2 tk őrölt kardamom

töltelék:
20 dkg olvasztott vaj vagy jó minőségű margarin (pl. svéd)
30 dkg porcukor
7 dkg kakaó vagy 5 dkg fahéj

tetejére:
2 tojás sárgája
szórócukor (finnül rae sukeri)

Elkészítés:

A lisztet tálba szórjuk, közepébe mélyedést készítünk, ebbe belemorzsoljuk az élesztőt, rászórunk 1 tk cukrot, majd felöntjük egy kis langyos tejjel. megvárjuk, míg az élesztő felfut.

Hozzáadjuk a többi hozzávalót (az olvasztott vaj kivételével) és bedagasztjuk, majd kisebb adagokban beledagasztjuk az olvasztott vajat is. Akkor jó, ha a tészta elválik az edény falától és hólyagokat vet. Apropó! Kipróbáltam a "Nagyi titka" fantázianevű lisztet és olyan hólyagos lett a tésztám, mint a csuda! Megtartjuk.

A tésztát lefedve, langyos helyen kétszeresére kelesztjük.
A porcukrot elkeverjük a kakaóporral/fahéjjal.

Ha a kétszeresére kelt, a tésztát kettévesszük. Az egyik tésztabucit téglalap alakúra nyújtjuk, bőségesen megkenjük az olvasztott margarin felével, majd megszórjuk a kakaós porcukor felével. Soknak tűnhet, de kell rá annyi :) (kb. 2x annyi, amennyit normálisnak érez az ember), a lényeg, hogy egyenletesen fedje be a tésztát.

Ezután a hosszanti oldalán feltekerjük.

A másik darab tésztával ugyanígy járunk el.

A rúdból trapézokat vágunk (ez benne a trükk), ld. alább a képeken,  tehát nem egyenesen, mint amikor csigát készítünk, hanem ferdén. Majd minden darabot a talpára állítunk úgy, hogy a keskenyebb oldala legyen felül. Ezt kell az ujjunkkal (vagy fakanál nyelével) hosszában benyomni, mert így, miközben benyomjuk, a tekercs  rétegei előbukkannak és kicsit szétnyílnak, így sütésnél a cukor kissé rá is karamellizálódik a tésztára.

Ezután megkenjük a kissé felvert, egy pici vízzel elkevert  tojássárgájával és megszórjuk szórócukorral (jégcukor.)

Újabb kétszeresére kelesztés után lehet sütni, 170 fokon kb. 20 percig.

"folyamatábra"

Epres morzsapite (crumble)

Valamelyik nap jól kitaláltam, hogy epres pitét fogok sütni (sosem sütöttem még epres pitét.)

Ehhez még hozzájön az is, hogy kedvenc zöldségesemnél már kapható magyar eper. Ja, és apropó kedvenc zöldséges: mit vettem ma? Csokoládé- és epermentát. Nem, nem sütemény, nem is krém, hanem fűszernövény. Bevallom, bioszból sose voltam valami penge, nem hallottam még a fentiekről. Aztán utánaolvastam, és  minden megvilágosodott. Van vagy csilliárd féle menta, akit érdekel, olvashat róla itt.

Szóval, eperpite. Eredetileg sima pitének indult, az ötlet már megvolt, mire ma kinyitok egy receptes újságot, második oldal, epres morzsapite. Hoppá. A morzsa ötletét kölcsönvettem, az alaptészta maradt (az újságban ugyanis kelt tésztával írták, de ehhez egyrészt nem volt kedvem, másrészt valahogy nem tudom elképzelni az epret kelt tésztával.)

A végeredmény egy "térülök-fordulok-hopp, elfogyott" típusú sütemény lett, az alja szivacsosan ruganyos, a közepén szaftos, a hőkezeléstől elképesztő ízű eper, a teteje pedig ropogós morzsa.

Hozzávalók:

3 egész tojás
8 ek cukor//xillit vagy 2-3 ek U1 negyedkanál cukor
180 g sűrű natúr joghurt (görög)
fél dl víz
100 g sima liszt vagy 50 g simaliszt és 50 g Master Mix keveréke
50 g rétesliszt vagy 25 g rétesliszt és 25 g Master Mix keveréke
1 csomag (10 g) sütőpor (én bio, foszfátmentest használok)

500 g eper

a morzsához:
10 dkg vaj
10 dkg sima liszt vagy 50 g simaliszt és 50 g Master Mix keveréke
10 dkg porcukor vagy ugyanennyi nyírfacukor kávédarálóval porrá őrölve

Elkészítés:

A morzsához a vajat elmorzsoljuk a liszttel és a porcukorral. Nem kell teljesen összegyúrni, darabos, morzsás legyen.

Az epreket felszeleteljük.

A tésztához a tojásokat habosra keverjük a cukorral, hozzáadjuk a joghurtot és a vizet, majd a lisztet, sütőport és jól kikeverjük. Vajazott-lisztezett vagy sütőpapírral bélelt közepes tepsibe öntjük. Rárakosgatjuk az eperszeleteket (nem kell bíbelődni vele, lehet rusztikusan is rádobálni), majd megszórjuk a morzsával úgy, hogy imitt-amott kilátszódjanak az eprek.

200 fokon 30-35 perc.

Melegen nem lehet szeletelni, csak kanalazni, dehát egy crumble-nél ez megszokott. :)

Csokis puffancsok

Jobb nevet nem tudtam nekik kitalálni. Nem keksz, mert annál sokkal puhább. Mondhatnám azt a közhelyet is, hogy "ronda, de finom." És valóban, nem valami szépek, olyan kis pöffetegek, de az ízük kárpótol érte. Könnyű, ugyanakkor csupa csokis, belül szaftos sütik ezek...szóval csokis puffancsok. És ráadásul nem hizlalnak.

Az egész onnan indult, hogy reformosítani, pontosabban cukormentesíteni, és kalóriaszegényebbé szerettem volna tenni Elif csokis cookie-jait. Mert ez már nem normális, hogy mennyi édességet be tudnék tömni, ha nem tűrtőztetném magam. Viszont mivel édesszájú vagyok, és utálom sanyargatni magam, alternatívákat kell kitalálnom.

Előre szólok, hogy édesítővel és csökkentett szénhidráttartalmú liszttel készült. Lehet, hogy sokan idegenkednek ezektől. Készíthető pl. fruktózzal, vagy nyírfacukorral is, ha úgy tartja kedvünk. Azt sajna nem tudom, sima liszttel működik-e a recept, mert úgy még nem próbáltam, de tapasztalataim szerint "Torna Norbi" lisztje ugyanúgy használható, mint a sima liszt. Nekem ez a liszt réges rég bevált, szinte csak azzal sütök-főzök, még ha itt nem is teszek róla mindig említést.  (Esküszöm, nem kapok jutalékot a reklámért, bár úgy lenne.:) ) Tényleg csak egy hátránya van, hogy elég nagyon drága. Viszont cserébe nem hizlal, nem emeli fel a vércukorszintet és cukorbetegek is fogyaszthatják. Na, tényleg elég a marketingből, lássuk a receptet.

Hozzávalók 13 db-hoz:

2 tojás

6 ek porédesítő

65 g olvasztott vaj

100 g Update 1 liszt

100 g diabetikus étcsokoládé

50 g diabetikus tejcsokoládé

csipet só

1 csapott tk szódabikarbóna

1 tk instant kávé

Elkészítés:

A sütőt előmelegítjük 180 fokra.

50 g étcsokoládét nagyon kis lángon, 1 szűk ek. olajjal felolvasztunk, félretesszük.

A maradék csokoládét apró kockákra vágjuk.

A tojásokat jó habosra keverjük az édesítővel, majd hozzáadjuk a félig megolvasztott vajat és tovább habosítjuk. Belekevrejük az olvasztott csokoládét is. Végül hozzáadjuk a liszttel elkevert szódabikarbónát, a sót és a kávét, majd határozott mozdulatokkal, hablapáttal (fakanállal) eldolgozzuk, míg a massza összeáll. Habos, könnyű masszát kapunk.

Belekeverjük a csokoládédarabokat is.

Sütőpapírral bélelt tepsibe evőkanálnyi adagokat halmozunk, egymástól távol (egyszerre 9 db fér el egy gáztepsiben) és 10 percig sütjük.

Rácson hagyjuk kihűlni.

Répás-narancsos mini kuglófok

Ez egy igazi téli édesség. Répa-narancs-mogyoró. (Ritkán rikkant a rigó?)

A répától nem kell megijedni, nagyon finom. Nem is érződik benne a répa. Inkább narancsos-citrusos ízvilága van.  Ha nem mondjuk meg, mi van benne, rá sem jön senki.:)

Viszont nagyon egsézséges, liszt alig van benne, cukor pedig egyáltalán nem, ehelyett fruktózzal készült.

Hozzávalók 8 db mini kuglófhoz:

150 g répa tisztán mérve, finomra reszelve
3 tojás
85 g fruktóz
csipet só
1 citrom héja
150 g darált mogyoró (vagy mandula, sőt, ezek híján akár dió is lehet)
50 g (Update 1) liszt

1 narancs leve kifacsarva
2-3 ek narancs- vagy citromlekvár (tetszőlegesen diabetikus)

Elkészítés:

A sütőt előmelegítjük 190 fokra.

A répát lereszeljük.

A tojássárgájákat habosra keverjük 2 ek fruktózzal.

A fehérjéket csipet sóval habosra keverjük, majd a végén hozzáadjuk a maradék fruktózt és nagyon kemény, fényes habot verünk belőle.

A reszelt répát elkeverjük a darált mogyoróval és a liszttel.

A cukros tojássárgájába óvatosan belekeverjük a fehérjehabot, majd rászórjuk a lisztes-mogyorós répát és kíméletesen összekeverjük keverőlapáttal, vigyázva, hogy a hab ne törjön. (A sorrend nagyon fontos. Tavaly, mikor Christan Teubner receptje alapján töktortát sütöttem, jöttem rá, hogy mennyivel könnyebb-habosabb lesz a tészta, ha így keverjük el.)

A masszát kivajazott mini kuglófformákba kanalazzuk, majd a sütőbe tesszük. A hőfokot letekerjük 160 fokra és kb. 30 percig sütjük.

A "mázhoz" a narancslevet elkeverjük a lekvárral és a még langyos kuglófokra kanalazzuk.

Tipp: dupla mennyiségből tortaformában is süthető (24 cm-es formában).

Az eredeti Rákóczi-túróslepény

A sütemény – bármennyire is azt gondolnánk – nem II. Rákóczi Ferenc fejedelemről, hanem Rákóczi János szakácsmesterről kapta a nevét.

Rákóczi János (Felsőleperd, 1897. szept. 25. – Bp., 1966. júl. 3.), aki miután 1912-ben befejezte szakmai tanulmányait, a magyar konyhaművészetben meghatározó fontossággal bíró Kedvessy Nándor tanítványa lett. Élt és dolgozott Párizsban, többek között a Larue étteremben és a Párizsi Magyar Nagykövetségen, innen hozta magával a francia konyhaművészet szeretetét. 1930-tól lillafüredi Palotaszálló, 1933-tól a Gellért Hotel, majd 1953-tól 1961. évi nyugdíjazásáig a Duna (volt Bristol) Szálló konyhafőnöke volt. 

A konyha minden ágában széles körű tudással rendelkezett. Univerzális mestere volt a hideg-meleg, valamint a tésztakonyhának. Páratlan érzékkel művelte a magyar és francia konyhát. Nemzetközi szakácsművészeti kiállításon aranyérmet nyert Bécsben (1933), Berlinben (1936), és két ízben Frankfurt am Mainban. Megválasztották a (Nyugat-) Német Szakácsszövetség tagjának. Sikerrel szerepelt bemutatókon Londonban, Münchenben és Bonnban. A londoni Nemzetközi Gasztronómiai Társaság ebédjének egy-egy fogását a brüsszeli világkiállításon dolgozó 66 konyhafőnök közül kiválasztott 6 mesterszakács főzte, köztük volt Rákóczi János is.

Az 1958-as Brüsszeli Világkiállításon ő irányította a Magyarországot képviselő szakács csapatot, mely mintegy 500 vendéget tudott kiszolgálni egyidejűleg. Ezen a kiállításon váét világszerte ismertté a paprikás csirke, a magyaros (lecsós) szűzérme és a roston sült balatoni süllő is.

A Rákóczi-túróslepény receptje is itt vált ismertté, melynek megalkotásánál a magyar lepények iránti hagyománytiszteletet vezette a chefet.  

A Rákóczi-túróslepény receptje ma már számtalan változatban ismert és minden cukrászdában kapható. Sajnos, mint oly' sok más ételt, ezt is "elbutították", nem az eredeti változatban készítik, s ennek következtében a nagyközönség sem akként ismeri.

Tegye fel a kezét, aki evett már igazi Rákóczi túróst bárhol is, nem-nem, a kilométer vastag, agyoncukrozott tojásfehérje habbal készített változat nem az. Az eredetin ugyanis a fehérjehab rácsozva van és annak közeit lekvárral kell kitölteni. És nem is klasszikus linzertésztával készül, sőt, meg lehet kapaszkodni, még vaj sem kell a tésztájába.

Egy - autentikusnak tartott - recept megtalálható Gundel Károly Kis magyar szakácskönyv c. művében , de én úgy vélem, mégsem az az igazi.

Hiszen ki más is írhatta volna meg az eredeti receptet, mint a megalkotója, Rákóczi János, a halála előtt 2 évvel megjelent Konyhaművészet c. könyvében. (Minerva Kiadó, 1964, antikváriumokban lehet rábukkanni.) 

Az alábbi recept innen származik.

Hozzávalók:

Omlós tésztához:

simaliszt 25 dkg

porcukor 6 dkg

tojássárga 2 db

reszelt citromhéj 1 db citromból

tejföl 1 dl

szódabikarbóna 1 késhegynyi

csipet só

Túrótöltelék:

tehéntúró 50 dkg

tojássárga 3 db
tojásfehérje 2 db

tejföl 2 dl

reszelt citromhéj 1 db citromból

porcukor 15 dkg

mazsola 4 dkg

szikkadt zsemle 2 db

szóráshoz: 5 dkg édes morzsa (babapiskóta, vagy omlós édes keksz ledarálva)

Tojáshab:
tojásfehérje 4 db
kristálycukor 16 dkg

„Fecskendezéshez:”
barack vagy ribizlidzsem

Elkészítés:

 A tészta hozzávalóit összegyúrjuk, majd fóliába csomagolva hűtőszekrénybe helyezzük egy fél órára. (Ez a művelet el is hagyható, ma a főzősuliban nem pihentettük a tésztát és úgy is nagyon könnyen kezelhető volt. Könnyen összeállt és egyáltalán nem ragadt.)

A mazsolát kiválogatjuk, megmossuk és leszárítjuk. A zsemléket meghámozzuk, majd belüket fél cm-es kockákra daraboljuk.

A hűtőszekrényben hűtött és pihentetett tésztát lisztezett munkaasztalon 0,5 cm vastagra nyújtjuk. Majd tepsibe terítjük és villával sűrűn megszurkáljuk.

Figyelem! Az Aldiban most kaható ún. sütőkeret, ez olyan, mint egy tepsi, csak nincs alja. Ezzel nagyban megkönnyül a sütemények szeletelése. A kész süteményről leemeljük a keretet, így nem kell a tepsiben bénázni. Nagyon jó áron van, javaslom, mindenki szerezzen be egyet. Én már megtettem :)

Ezután 180 fokos előmelegített sütőben félig készre sütjük, kb. 10 perc alatt.

A tésztalapot kissé kihűtjük, majd elkészítjük a tölteléket:

A tojássárgáját habosra keverjük a cukorral, 2 tojás habját (figyelem, nem 3!)külön felverjük.

A tojásos-cukros keverékbe tesszük az áttört tehéntúrót, a mazsolát, zsemlekockákat, reszelt citromhéjat, végül lazán belekeverjük a fehérje felvert habját.

A tésztalapot megszórjuk az édes morzsával, majd egyenletesen elosztjuk felületén a túrótölteléket. A készítményt kb. 150 fokos sütőbe helyezzük, lassan készre sütjük. (Kb. 20 perc.) Egy fogvájót beleszúrva ellenőrizzük, hogy a túró megszilárdult-e. Ha a túróréteg megszilárdult a tésztalapon, akkor kiemeljük a sütőből.

A 4 db tojásfehérjéből habot verünk. Mikor már majdnem teljesen kemény a hab, hozzáadjuk a kristálycukrot, és azzal fejezzük be a hab felverését. A habnak nagyon keménynek és fényesnek kell lennie. (A cukrot sosem szabad előre beletenni, mert sosem lehet akkor habbá verni.)

A tojásfehérjéből készített habot csillagcsővel ellátott habzsákba töltjük és a túrótöltelék tetejére átlósan rácsot nyomunk belőle.

Megjegyzés: mi most a főzősuliban nem rácsosan, hanem úgy készítettük, hogy szorosan egymás mellet voltak a csíkok - véletlenül 8 fehérjét vertünk fel :) és nem akartuk, hogy pocsékba menjen a hab - és a habcsíkok képezte "völgybe" csíkoztuk bele a baracklekvárt.)

130-140 fokos sütőbe helyezzük, a sütő ajtaját nyitva hagyjuk. A tojáshabot nem sütjük, hanem megszárítjuk, ügyelve arra, hogy a tojáshab felülete ne piruljon meg, világos maradjon. Ha a tojáshab megszilárdult, a lepényt kiemeljük a sütőből és kihűtjük. Vékonyan porcukorral meghintjük. A tojáshab-rácsok közét habzsák segítségével baracklekvárral kitöltjük.

Nutellabomba

Február 5-én van a Nutella világnapja. Ti tudtátok? Bevallom, én nem. :P Ebből az alkalomból játékot hirdetett AzEszter, én pedig nem voltam rest kiötölni ezt a csodát itt ni.

Imádom a Nutellát,de évek óta nem vettem. Hogy miért? Mert megeszem. Igen, az élelmiszerek normális, és általánosan elfogadott módja az, hogy megesszük. DE én azok közé tartozom (jó pár "sorstársammal" együtt), aki egy kanálnál nem tud megállni, és képes egy fél üveg (egyesek egy egész üveg) Nutellát kikanalazni néhány másodperc alatt. Szóval, ezért nem vettem, kerülöm a kísértést.

Saját receptnél nem illik ilyen írni, de ez valami esz-mé-let-len (leginkább a Nutellának köszönhetően, nem nekem).

Elkészítése majdnem hogy kevesebb ideig tart, mint ahogy a sütő bemelegedne, gyermekeknek, vagy gyermeki lekű felnőtteknek, Nutellaimádó hedonistáknak melegen ajánlom. Perzsze csak módjával.

Nos, azt hiszem, ezennel le is tudtam a mai napi kalóriaadagomat.

Köztudomású, hogy a Nutella szobahőmérsékleten jó, ennek ellenére ehhez a recepthez most szükség van arra, hogy lehűtsük. Ugyanis a sütemények belsejében Nutella-golyók bújnak meg.

Szóval, tegyük be a Nutellát a hűtőbe és a hideg Nutellából karalábévájóval vájjunk annyi golyót, ahány adagot szeretnénk elkészíteni, majd csomagoljuk fóliába és tegyük be a fagyasztóba.

Hozzávalók 4 db-hoz:

12 dkg Nutella (ez kb. 3 ek.)

10 dkg vaj (könyörgöm, nem margarin!)

5 púpozott ek simaliszt

4 csapott ek kristálycukor

2 tojás

a formák kikenéséhez pici vaj, szóráshoz kakaópor

Elkészítés:

Először is, előmelegítjük a sütőt a legmagasabb fokozatra (ez nálam 250 fok, légkeverésen).

A szuffléformákat (ezek híján hőálló, szélesebb szájú bögréket) alaposan kivajazzuk és kakaóporral megszórjuk.

A vajat és a Nutellát egy kislábosban, nagyon kis lángon (ha van vaslapunk, helyezzük a láng alá) éppen csak összeolvasztjuk.

A tűzről levesszük, hozzáadjuk a cukrot, a lisztet, egy kézi habverővel jól összedolgozzuk, majd hozzáadjuk a tojásokat és ezzel is szépen eldolgozzuk. Közepesen sűrű, pudingszerű, fényes masszát kapunk.

Igazságosan elosztjuk a 4 formában, majd kivesszük a fagyasztóból a Nutellagolyókat és mindegyik közepébe nyomunk egyet.

Betesszük a sütőbe és 8-9 percig sütjük. Akkor van kész, amikor a teteje kissé megemelkedik, és kérget kap. 10 percnél semmiképp se süssük tovább.

A sütőből kivesszük, kb. 1 percet várunk, majd egy kistányérra borítjuk és a formát leemeljük (nagyon könnyedén lejön, szinte kicsúszik belőle a sütemény.)

Kapros-túrós pite

Kapros-túrós pite/lepény. Édesen.

Bizonyám, a kapor-túró párost nem csak sósan érdemes kipróbálni.

A receptben szereplő tészta egy nagyon jó kis anyagnak bizonyult, ha pitét sütök, legyen az almás, meggyes, túrós, mindig ő kerül elő. Könnyen összeáll, szépen lehet nyújtani. Szóval, good stuff.

Változatok:

1. Ha sima túrós pitét szeretnénk, a kaprot simán hagyjuk el. Mazsolát is tehetünk bele.

2. Ha almásat, akkor az alanti tésztamennyiséghez 2 kg alma szükséges (tisztán mérve), tisztítva, lereszelve, citromlével és (fahéjas) cukorral ízesítve. A lereszelt almát kinyomkodva tegyük a tésztalapra és arra borítsuk rá a második tésztalapot. Személy szerint nem szoktam zsemlemorzsával megszórni az almatölteléket, de ki hogy szereti/szokta.
3. A meggyeshez úgyszintén kb. 2 kg magozott meggy szükséges, lecsöpögtetve, ízlés szerint cukrozva.

Hozzávalók: (egy nagy gáztepsihez)
A tésztához:
50 dkg liszt
20 dkg puha vaj
10 dkg cukor
1 egész tojás
1 kis doboz natúr joghurt
1/2 cs sütőpor
csipetnyi só


A töltelékhez:
75 dkg túró
1 tojásfehérje
3 tojás sárgája
kb. 15 dkg kristálycukor
5 ek tejföl
2 ek olaj
1 csokor kapor , felaprítva


Tetejére:
1 tojás sárgája

Elkészítés:

A vajat a cukorral és a tojássárgájával habosra keverjük.Hozzáadjuk a sütőporral elkevert lisztet, csipetnyi sót és a joghurtot. Homogén tésztává gyúrjuk.
Folpackba csomagolva fél óráig a hűtőben pihentetjük.
A töltelék hozzávalóit kézimixerrel alaposan kikeverjük.
A tésztabucit két részbe osztjuk és kb. fél cm vastagra kinyújtjuk. Az egyik lapot kivajazott tepsibe tesszük.
Villával megszurkáljuk.
Erre jön a túrótöltelék, majd a másik tésztalap, amit szintén megszurkálunk.
Tetejét pici vízzel elkevert tojássárgával megkenjük és előmelegített sütőben 180 fokon (légkeverésen 165 fok) kb. 40 percig sütjük.

Újabb archív: francia mákos szelet

Na, ezt sem ma sütöttem. :P Mi minden elő nem kerül itt a gépemről... csak egyszer ki ne ugorjon egy komplett pizza a vinyóból. Hahaha.

Tavaszi termés.

Anyukámék ették vendégségben, elkérték a receptet, annyira ízlett nekik, hogy el kellett készítenem nekik, már csak azért is, mert én meg gyereknapra isteni kakaós csúsztatott palacsintát kaptam. (Ez is megvan az archívumban, hamarosan érkezik). Itt-ott módosítottam a recepten (pl. margarin helyett vajat használtam.)

Szép és elegáns, na meg finom sütemény. (Bár nem az én ízlésem, nem szeretem annyira a krémes sütiket) nekem inkább a mákos piskóta úgy önmagában...:) ebből jó, ha egy szeletet megettem.

Ha csak a mákos piskótát készítjük el és adunk mellé egy kis málna vagy ribiszke öntetet, az is klassz édesség. (Sőt. De ez magánvélemény. :) )

Hozzávalók:
A mézes lapokhoz:
30 dkg liszt
10 dkg porcukor
1 ek méz
7,5 dkg vaj
2 tojás
1 kk szódabikarbóna
A mákos piskótához:
180 g cukor
120 g liszt
6 db tojás
3 ek víz
fél dl étolaj
1 kk sütőpor
95 g őröletlen mák
Krémhez:
3 tojássárgája
15 dkg porcukor
35 dkg vaj
2 cs vaníliás pudingpor
7 dl tej
Tetejére:
15 dkg dió


Elkészítés:
Mákos piskótatészta készítése:


A tojások sárgáját habosra keverjük a cukorral, majd apránként hozzáadjuk a vizet, és az olajat. Hozzáadjuk a mákot is.

A tojásfehérjét habbá verjük és felváltva a sütőporral elkevert liszttel, lazán beledolgozzuk a mákos keverékbe. Vigyázzunk, hogy a hab ne törjön.

Sütőpapírral kibélelt közepes tepsiben (30x20 cm) 180 fokon világos színűre sütjük (kb. 20 perc, tűpróba!). A sütőajtót, lévén piskótáról van szó, ne nyitogassuk!

Mézes lapok készítése:
Összegyúrjuk a hozzávalókat, majd a tésztát kettévesszük, kinyújtjuk és 2 lapban 180 fokon, kb. 10 perc alatt világosbarna színűre megsütjük (ugyanabban vagy ugyanakkora méretű tepsiben, mint a mákos piskótát). Vigyázat, a lap - mint minden más mézes, szalalkális, stb. - könnyen törik.


Krém készítése:
A tojássárgáját habosra keverjük a vajjal. A pudingport a tejjel és a cukorral megfőzzük, majd amikor már csak langyos, a tojásos vajjal kikeverjük.


Összeállítás:


Először is, 5-6 ek krémet tegyünk félre a tetejéhez. Alulra kerül a mézes lap, arra a krém fele, majd a mákos piskóta, majd a krém másik fele, mézes lap, krém.


A tetejére gorombára vágott, serpenyőben előzőleg megpirított diót szórunk és/vagy olvasztott étcsokoládét csurgatunk.