Epres crumble- kakukkfűvel és créme fraiche-sel

Ezt a crumble-t még valamikor áprilisban készítettem, import eperből, ugyanis határidőre kellett készítenem. Aztán jól meg is jelent május elsején a Recept és Rejtvény című kiadványban.

Last minute még elkészíthető, amíg van eper, szerintem kár lenne kihagyni.  Bár, ha jobban belegondolok, rebarbarából is biztosan nagyon finom, csak azt jól meg kell górni cukorral, különben baromi savanyú lesz. Az eperre viszont egy szikra cukor sem kell, mert elképesztően intenzív íze lesz a hőkezeléstől.

Ha még nem próbáltátok az epret különféle zöldfűszerekkel.: kakukkfűvel, rozmaringgal, bazsalikommal párosítani, javaslom, tegyetek egy próbát, nem fogjátok megbánni. Nem kell félni, a kakukkfű íze ebben a crumble-ben éppen hogy csak megmutatja magát.

Hozzávalók 2 adagra

250 g eper

2 ek (60 g) créme fraiche vagy mascarpone

2 tk frissen morzsolt kakukkfű

2 tk porcukor

a morzsához

50 g vaj

80 g liszt

20 g porcukor

A sütőt előmelegítjük 180 fokra.

Az epreket negyedeljük és elosztjuk 2 darab, kb. 13 cm-es kerámia formában. Megszórjuk a kakukkfűvel. A szobahőmérsékletű créme fraiche-t elkeverjük a porcukorral (ez el is hagyható, főleg ha mascarponét használunk) és rákenjük az eper tetejére.

A morzsa hozzávalóit összegyúrjuk, de nem egyneműre, mint a linzertésztát, hanem maradjon morzsás és elosztjuk az eper tetején.

25-30 percig sütjük, míg a morzsa megpirul a tetején.

Tipp: dupla adagban 24-26 cm-es pitetálban is készíthető.

A szuflé halála

...az időhúzás. Persze ezt senki nem fogja elhinni :), de akkorák lettek a túrószuflék, mint egy ház, úgy feljöttek, hogy csak na (a peremen túl vagy 2 centire!) Nyilván tudtam előre, hogy nem lehet tökölni (már bocsánat), így előkészítettem a fotóhelyszínt (erős túlzással helyszín, a nappali egyik sarka), beállítottam a gépet a fényekhez, derítő felállítva, hogy mikor készen vannak, csak kattintani kelljen. Ennek ellenére , mire egyenként bedzsasszáztam velük a szobába (kettőt nem tudtam megfogni sütőkesztyűben), illetve észrevettem, hogy a kiskanál pl. elmozdult, a porcukorszóró nem a legjobb szögben van, satöbbi),jól össze is estek. Pedig 2-3 perc volt az egész.

Árulja már el valaki, a magazinokba hogy fotózzák a szuflékat???? Le vagyok sújtva. 

Mindenesetre finomak lettek. A receptet a Bábel étterem séfjétől, Lőrincz Györgytől kaptam. Jó. Nagyon jó. Azt mondta, van egy grillázs alapú diószuffé receptje is, de azt nem árulhatja el, különben meg kellene hogy öljön :) Még szerencse, hogy nem szeretem a grillázst, de a diót se nagyon.

itt még egész jó volt a helyzet, de mire megigazgattam a kiskanalat (jobb sarok) sajnos már menthetetlen volt a dolog

pöti szuflé

jó habos-levegős lett

Hozzávalók 4 adagra:
200 g túró

4 tojás

fél vaníliarúd

40 g vaj

50 g cukor (nálam nyírfacukor volt)

10 g liszt (nem elírás)

A sütőt előmelegítjük 180 fokra. A szufléformákat kivajazzuk, lisztezzük.

A túrót a vajjal, a tojások sárgájával és a vaníliamaggal késes mixerben egyneművé keverjük. A fehérjét a cukorral habosra keverjük, és lazán beleforgatjuk a túróba, majd rászitáljuk a lisztet (kb. 2 teáskanál). A formákba adagoljuk, amiket tepsibe állítunk és a forma feléig felöntjük meleg vízzel. 

30 percig sütjük, majd azonnal tálaljuk. 

Egy jó kis savanykásabb dzsemmel az igazi. 

A legjobb panna cotta, amit életemben ettem

Tavaly a főzősuliban az encsi Anyukám mondta étterem tulajdonos-séfje, Dudás Szabolcs vendégeskedett nálunk, akkor készítettünk - többek között - ilyen panna cottát. 

Amikor először ettem az éttermükben panna cottát, rögtön szerelmes lettem, s mikor eljöttek hozzánk a főzősuliba, kézenfekvő volt, hogy a vendégek egyik kedvencét a - túlzás nélkül állíthatom, hogy messze földön híres - panna cottájukat is el fogjuk elkészíteni.

Azt hiszem, egyetértetek velem abban, hogy ez a világ legegyszerűbb desszertje. Viszont annál könnyebb elrontani is. Mégpedig a zselatin "túladagolásával". A jó panna cotta lágy és krémes és semmiképp sem gumis. Aki azt mondja, nem szereti, valószínűleg az lehet az oka, hogy eddig csak a gumi változattal hozta össze a sors. 

Dudás Szabitól megtudtam a tutit, jól figyeljetek: 3 , azaz három liter tejszínhez kell  egy csomag 20 grammos zselatin és 6 kanál cukor. A zselatinok csomagolásán a gyártók által javasolt mennyiség ennek a csilliárdszorosa...

Ennek az alapreceptnek a birtokában viszont tényleg gyerekjáték a panna cotta, amit aztán kedvünk és ízlésünk szerint variálhatunk, lehet készíteni csokisan, kávésan, játszhatunk a fűszerekkel (fahéj, kardamom, gyömbér), tehetünk bele rózsavizet, narancsvirágvizet, pici levendulát, tálalhatjuk gyümölcsökkel, kekszmorzsával, karamellöntettel...

Hozzávalók 4 adagra:

6 dl tejszín

4 g zselatin

1 ek cukor

fél vaníliarúd kikapart magja

A zselatint egy pici tejszínnel csomómentesen kikeverjük, majd a többi tejszínt, a cukrot és a vaníliát hozzáadva összemelegítjük (forralni nem szabad). Vízzel kiöblített formákba öntjük, szobahőmérsékletűre hűtjük, majd hűtőben dermesztjük (legjobb egy éjszakán át.) 

Tálalás: a formákat egy pillanatra tűzforró vízbe mártjuk és tányérra borítjuk. Könnyedén kijön.

Tálalhatjuk pohárban is, tetején gyümölccsel, így abszolút no para, hogy kijön-e a formából, vagy - ahogyan mostanában Anyukáméknál - cuki csatos üvegben, amiből ki lehet kanalazni :) 

Én most karamellöntettel tálaltam. Az ott írt öntetnek a fele is elég.

Kakaós-banános muffin (lisztmentes, cukormentes)

 

Halihó mindenkinek! Az idén, első bejegyzésként ez a könnyű kis muffint hoztam nektek. Kakaós-banános, ami nemcsak hogy finom, de még nem is hizlal (persze mértékkel fogyasztandó).

A tésztája könnyed, szaftos, ruganyos, és 3 nap múlva sem száradt ki.

Cukor-és lisztmentes. Nem, nem azért, mert a fogyókúra slágertéma mindenhol az év elején, hanem csak úgy. Ha úgy tetszik, felhasználási javaslat a karácsonyról megmaradt  - éppen a kukába dobástól megmentett - banán és a bejgliből kimaradt darált dió felhasználásra.

Hozzávalók 12 darabhoz: 

4 tojás (0 g ch, 240 kcal)
3 "szottyadt" banán szétnyomkodva (kb. 220 g; 52 g ch, 230 kcal)
5 deka olvasztott vaj vagy margarin 0 ch, 315 kcal (light margarinnal még jobb)

20 deka darált dió (22 g ch, 1310 kcal)
1 ek keserű kakaópor (19 kcal, ch tartalma tudtommal nincs)
50 g búzacsíra vagy búzakorpa, zabkorpa (20 g ch, 205 kcal)
kb. 1 ek folyékony édesítő
10 g sütőpor

A tojást habosra keverjük az olvasztott vajjal, majd hozzáadjuk a többi dolgot és alaposan kikeverjük. 180 fokon nekem 17 perc alatt sült meg.

Egy darabban 193 kalória és csak 7,8 g szénhidrát van :)

Darafelfújt aszalt szilva mártással

De nevezhetném akár úgy is, hogy a tejbegríz újjászületése. És végre értelmet nyertek azok a lassan egy éve megvásárolt rózsa és hortenzia mintájú szilikonformák is, amiket eddig nem is igazán tudtam, mire használjak (de persze "ennyi pénzért még a hülyének is megéri", nem lehet otthagyni a boltban...)

Remek, egyszerű, gyors és nem utolsó sorban olcsó kis desszert ez, s hogy egy kicsit izgalmas is legyen, vörösboros aszalt szilva mártással.

A főzősuli mai desszertje volt.

Hozzávalók 6 adagra

fél l tej                  

175 g búzadara

4 db tojás                            

1 db citrom                        

csipet só                       

7.5 dkg vaj                         

12.5 dkg cukor  

1 cs. vaníliás cukor

A tejet  felforraljuk, hozzákeverjük a búzadarát. Készre főzzük, majd hűtjük. Hűlés közben hozzákeverjük a vajat, majd kicsit később a 4 tojássárgáját és a reszelt citromhéjat. A tojásfehérjéket a porcukrot kanalanként adagolva  fényesre, nagyon kemény habbá verjük és lazán beleforgatjuk a grízbe.  Vajazott, porcukrozott formákba töltjük , egy tepsire állítjuk, amibe 2 ujjnyi vastagon meleg vizet töltünk, majd kb. 160 fokos sütőben 10-15 perc alatt készre gőzöljük.

Aszalt szilva mártás

6 adagra

10 dkg aszalt szilva        

10 dkg cukor     

5 dkg vaj                             

1.5 dl vörösbor     

A cukrot világosbarnára olvasztjuk, hozzáadjuk a vajat, majd a metéltre vágott aszalt szilvát. Vörösborral felöntjük, és visszaforraljuk méz sűrűségűre.Megjegyzés: nyugodtan adhatjuk gyerekeknek is, az alkohol elpárolog belőle.

Langyosan tálaljuk.

Fügés tartelette

 

Maradt még pár darab fügém. Ahhoz kevés lett volna, hogy egy egész tortára fussa, ezért egy tartalmasabb krémmel töltöttem meg a linzer kosárkákat, így kevesebb füge is elég volt hozzá. Tavaly készítettem egy fügés frangipane tartot (Gordon Ramsay receptje alapján), annak a krémjét vettem kölcsön, de kissé átszerkesztve, mert nekem a receptben leírt mennyiségű cukorral valószínűtlenül édes lett.

Ha nincs kis tartelette formánk, nagyobb (26-28 cm-es) pitetálban egészben is készíthető. 

Hozzávalók 14 db-hoz:

tészta: 

15 dkg hideg vaj

30 dkg liszt

5 dkg porcukor

1 tojás

krém:
20 dkg vaj
15 dkg porcukor
5 dkg étkezési keményítő (esetleg liszt)
2 tojás
20 dkg hántolt mandula ledarálva

Elkészítés:

A tésztához a hideg vajat elmorzsoljuk a liszttel és a porcukorral, majd hozzáadjuk a tojást és gyors mozdulatokkal összegyúrjuk. Lisztezett felületen kb. 3 mm vastagságúra nyújtjuk. A tartelette formát "szaggatóként" használva köröket szaggatunk belőle, majd a formát felfordítjuk és a tésztát belenyomkodjuk a formába. Az alját villával megszurkáljuk, majd 170 fokra előmelegített sütőben 8 percig elősütjük.

Közben elkészítjük a krémet. A nagyon lágy vajat habosra keverjük a porcukorral, egyenként hozzáadjuk a tojásokat és jól elkeverjük, majd hozzáadjuk a keményítőt és a darált mandulát.

A tortácskák belsejébe kanalazunk 1-1 evőkanálnyi krémet, ráültetünk 2-3 cikk fügét és kb. 20 perc alatt készre sütjük. Tálaláskor megcsorgat(hat)juk mézzel.

Alighanem a világ legegyszerűbb süteménye

Egy tál, no botmixer, no tojás habosra keverése, no para. Zutty bele mindent, aztán kikeverni. És a végeredmény egy ruganyos, könnyed, egyszerű kakaós sütemény, ami magában is nagyon finom, de megtölthető bármilyen krémmel, tehetünk rá mázat, meghempergethetjük kókuszreszelékben.

Hopp, erről eszembe is jutott egyik kedvenc jelenetem az egyik kedvenc filmemből, Rowan Atkinsonnal és Alan Rickmannel: :)

"-Yepp. Almost finished.

- Almost finished?! What else gonna be? Gonna dip it in yoghurt? Cover it with chocolate buttons?"

Recept:

20 dkg liszt

18 dkg porcukor

1 nagyon szűk ek szódabikarbóna

1 dl olaj

1 tojás

2.5 dl kefir

2.5 dkg kakaópor

Update 1 változat:

10 dkg simaliszt

10 dkg Master Mix

1 dl olaj

1 tojás

4 dl kefir

1 ek szódabikarbóna

2 ek folyékony édesítő

2,5 dkg kakaópor

A hozzávalókat jól kikeverjük és sütőpapírral bélelt közepes tepsiben 160 fokon kb. 30 percig sütjük.

Vaníliás szedres-áfonyás pite

Nagyon kék, nagyon finom. És nem hízlal, már ha úgy készíted.
Alul ropogós linzer, középen krémes töltelék, csordultig gyümölccsel.

Recept:
tészta:
14 dkg simaliszt vagy 7 dkg Master Mix és 7 dkg simaliszt keveréke
9 dkg vaj
1 tojás sárgája
1 tk folyékony édesítő

töltelék:
100 g étkezési keményítő* vagy 1 csomag Update 1 vaníliás pudingpor
2 dl tej
1 egész tojás
1 vaníliarúd kikapart magja (NEM ÉR kispórolni belőle!!!! :) )
szeder, áfonya
(*ha keményítőből készítjük, a töltelékhez 3-4 ek cukor is kell.)

Az Update verziót cukorbetegek, fogyni vágyók nyugodt szívvel fogyaszthatják, higgyétek el, tapasztalatból (és nem reklámból) írom.

Elkészítés:

A sütőt előmelegítjük 170 fokra.

A  lisztet/master mixes lisztet elmorzsoljuk a vajjal, majd hozzáadjuk az édesítőt és a tojássárgáját és omlós tésztát gyúrunk belőle. Kibélelünk vele egy 22 cm-es pitetálat (a peremét is!), villával sűrűn megszurkáljuk, majd elősütjük 10 percig. (A sütő legyen előmelegítve! :) )

(Én most nem tettem rá nehezéken és működött.)

Amíg a pitealap sül, elkészítjük a krémet: a keményítőt/ U1 pudingport csomómentesen kikeverjük a tejjel és a tojással és hozzáadjuk a vaníliamagokat. (Tényleg nem ér kispórolni :) )

Az elősütött pitealapon elrendezgetjük a gyümölcsöket (egy kis tálca szeder és egy kis doboz áfonya ment rá) majd óvatosan ráöntjük a pudingporos keveréket.

Visszatesszük a sütőbe 30 percre, majd a sütőt lezárjuk és ott hagyjuk langyosra hűlni. Akkor jó, ha a pitetálat kissé megmozgatva már nem "remegős", folyós a krém, de nem kell teljesen szilárdra sütni, mert ha kihűl, úgyis dermed még.)

Ha nem bírjuk ki, hogy teljesen kihűljön, megsúgom, hogy félig langyosan is szépen szeletelhető és nagyon finom.

Epres morzsapite (crumble)

Valamelyik nap jól kitaláltam, hogy epres pitét fogok sütni (sosem sütöttem még epres pitét.)

Ehhez még hozzájön az is, hogy kedvenc zöldségesemnél már kapható magyar eper. Ja, és apropó kedvenc zöldséges: mit vettem ma? Csokoládé- és epermentát. Nem, nem sütemény, nem is krém, hanem fűszernövény. Bevallom, bioszból sose voltam valami penge, nem hallottam még a fentiekről. Aztán utánaolvastam, és  minden megvilágosodott. Van vagy csilliárd féle menta, akit érdekel, olvashat róla itt.

Szóval, eperpite. Eredetileg sima pitének indult, az ötlet már megvolt, mire ma kinyitok egy receptes újságot, második oldal, epres morzsapite. Hoppá. A morzsa ötletét kölcsönvettem, az alaptészta maradt (az újságban ugyanis kelt tésztával írták, de ehhez egyrészt nem volt kedvem, másrészt valahogy nem tudom elképzelni az epret kelt tésztával.)

A végeredmény egy "térülök-fordulok-hopp, elfogyott" típusú sütemény lett, az alja szivacsosan ruganyos, a közepén szaftos, a hőkezeléstől elképesztő ízű eper, a teteje pedig ropogós morzsa.

Hozzávalók:

3 egész tojás
8 ek cukor//xillit vagy 2-3 ek U1 negyedkanál cukor
180 g sűrű natúr joghurt (görög)
fél dl víz
100 g sima liszt vagy 50 g simaliszt és 50 g Master Mix keveréke
50 g rétesliszt vagy 25 g rétesliszt és 25 g Master Mix keveréke
1 csomag (10 g) sütőpor (én bio, foszfátmentest használok)

500 g eper

a morzsához:
10 dkg vaj
10 dkg sima liszt vagy 50 g simaliszt és 50 g Master Mix keveréke
10 dkg porcukor vagy ugyanennyi nyírfacukor kávédarálóval porrá őrölve

Elkészítés:

A morzsához a vajat elmorzsoljuk a liszttel és a porcukorral. Nem kell teljesen összegyúrni, darabos, morzsás legyen.

Az epreket felszeleteljük.

A tésztához a tojásokat habosra keverjük a cukorral, hozzáadjuk a joghurtot és a vizet, majd a lisztet, sütőport és jól kikeverjük. Vajazott-lisztezett vagy sütőpapírral bélelt közepes tepsibe öntjük. Rárakosgatjuk az eperszeleteket (nem kell bíbelődni vele, lehet rusztikusan is rádobálni), majd megszórjuk a morzsával úgy, hogy imitt-amott kilátszódjanak az eprek.

200 fokon 30-35 perc.

Melegen nem lehet szeletelni, csak kanalazni, dehát egy crumble-nél ez megszokott. :)

Kakaós csiga

Egyszerűen csak megkívántam a kakaós csigát. Elég sokszor sütök, mert nagyon szeretjük, most meg rájöttem, hogy itt még nem tettem közzé.

Én így készítem.

Hozzávalók:
40 dkg liszt
kb. 2,5 dl langyos tej
1 db (szobahőmérsékletű) tojás
10 dkg olvasztott vaj
4 dkg friss, szobahőmérsékletű élesztő
2 ek cukor /vagy 1 ek fruktóz

töltelék:
13 dkg vaj
2 púpozott ek kakópor
6 ek cukor/4 ek fruktóz

Elkészítés:

Az élesztőt pici langyos tejben kis cukorral felfuttatjuk, majd az összes hozzávalót, a vajat kivéve bedagasztjuk. A tej mennyisége hozzávetőleges, apránként adagoljuk. Közepesen lágy tésztát kell, hogy kapjunk. Amikor a tészta összeállt, beledagasztjuk az olvasztott vajat. Addig dagasztjuk elektromos mixerrel, amíg a tészta felülete szép fényes és elválik az edény falától.

Letakarva duplájára kelesztjük (egy óra).

Lisztezett felületen nagy téglalapba nyújtjuk (kb. 2 mm vastagra).

A töltelékhez a nagyon lágy vajat kikeverjük a kakóporral és a cukorral, és egyenletesen megkenjük vele a tésztát. A legcélszerűbb habkártyával, azzal lehet ugyanis szépen egyenletesen elkenni, kanállal kissé macerás.

Hosszanti oldalánál fogva szorosan feltekerjük, majd jó ujjnyi vastag karikákra szeljük és tepsibe sorakoztatjuk, egymástól távolabb.

Konyharuhával letakarva további fél órán át kelesztjük, majd hideg sütőbe téve, 160 fokon kb. 25 perc alatt készre sütjük.

Amikor megsült, vaníliás tejjel átecsetejük.

Tipp: én az egyik adagot tortaformában sütöttem.

A (majdnem) eredeti somlói galuska

Most ismét egy hagyományos desszertet hoztam nektek. A somlói galuska az egyik legnépszerűbb desszert hazánkban (sőt, tavaly "hivatalosan" is ő lett Magyarország kedvenc süteménye, egy internetes szavazás eredményeképpen). Szerintem aligha akad olyan, aki nem szereti, legyen akár felnőtt, akár gyermek.

A somlói 10 az 1-hez, hogy ott virít a magukat "magyaros" étteremnek kikiáltó éttermek bőrkötésű, kapcsos, nejlon irattartós étlapján (leginkább turistacsalogatónak), ennek ellenére alig akad olyan hely, ahol jó minőségben készítik és nem spórolják ki az alapanyagokat. A legtöbb helyen letudják a dolgot némi ipari piskótával (ami még véletlenül sem háromféle), amit porból készített vaníliapuding és csokoládéöntet kísér, az elmaradhatatlan növényi UHT habspray-vel. Vigyázat, nyomokban diót tartalmazhat.

A somlói története egyidős a Rákóczi-túróslepényével, ugyanis mindketten az 1958-as brüsszeli világkiállításra születtek (csakúgy, mint pl. a Budapest bélszín, a magyaros/lecsós szűzérme, a Budapest torta, stb.). Megalkotója, "szülőatyja" Szőcs Béla József cukrászmester, a méltán híres desszertet a világkiállítás magyar pavilonjában a Gundel Étterem szakácsai mutatták be. Nevét a fóti Somlyó-hegyről kapta, melynek lábánál, Kisalagon élt a cukrászmester.

Szőcs Béla a Gerbeaud cukrászdában volt tanuló, majd 1956-tól kezdődően, tizenhárom éven keresztül a Gundel Étterem cukrászműhelyének vezetőjeként dolgozott. Szerette a munkáját, szeretett tanítani és emellett kísérletező típus volt, sok mindent kipróbált. Saját cukrászdáját 1969-ben nyitotta meg Kisalagon, a Madách utcában, ahol a műhely még ma is megvan.

Az interneten - s ennek köszönhetően a háztartásokban is - számtalan formában kering a receptleírás, "egyszerű" somlói, "hamis" somlói néven is, babapiskótával, csokoládépudinggal (???)...elképesztő változatokat olvasni, amiken azt sem tudtam, sírjak, vagy nevessek. Ezeket a recepteket nyilván az a - szerintem téves - elképzelés hívta életre, hogy az "igazi" somlóit milyen babrás, pepecs, macerás elkészteni...

Az eredeti somlói galuska recept a mai napig családi titok, azért persze vannak "irányvonalak". Azzal tisztában voltam, hogy - nagyon leegyszerűsítve - háromféle piskótából, vaníliakrémből és csokoládéöntetből áll, valamint mazsola, dió és rum is kell bele, de az arányokkal és a pontos technológiával nem voltam tisztában. És ez nem az a desszert, ahol az ember a megérzéseire és a kreativitására hagyatkozhat...

Aztán végül telefonos segítséget kértem drága mesterszakács barátomtól, a somlóim ő iránymutatása alapján készült.

Megjegyzés: 2 óra alatt készen voltam vele, mindenestül, szóval ezek után senkinek nem hiszem el, hogy macerás elkészíteni (nálam pl. egy mézes krémes elkészítése több időt vett igénybe, talán ezért is készítettem eddig egyetlen egyszer, s talán utoljára..:p).


Minden csak időzítés kérdése, ha szépen beosztjuk a munkafolymatokat, már nem is olyan bonyolult.

Hozzávalók:
a piskótákhoz:
3-3 tojás
6-6 dkg cukor
a simához 6 dkg liszt
a dióshoz 4 dkg darált dió + 2 dkg liszt
a kakóshoz 4 dkg liszt + 2 dkg kakópor

a sziruphoz:
1,5 dl víz
5 dkg cukor
50 ml rum
1 narancs és 1 citrom reszelt héja

a krémhez:
8 dl tej
10 dkg cukor
6 tojás
1 vaníliarúd
60 g keményítő

a csokoládéöntethez:
200 g étcsokoládé
1 ek cukor
5 dkg kakaópor (ha magas kakótartalmú étcsokoládéval készítjük (legalább 60%), akkor a kakaópor elhgyható)
250 ml víz
50 ml rum

továbbá:
5 dkg mazsola (vagy ízlés szerint akár több is)
10 dkg dió durvára vágva

Elkészítés:

Először is, a mazsolát beáztatjuk bő másfél dl rumba (a rumot később majd felhasználjuk.) A diót durvára vágjuk.

A sütőt előmelegítjük 170 fokra.

Elkészítjük a 3 féle piskótát külön-külön.

A tojások sárgáját a cukorral habosra keverjük, majd óvatosan, hogy ne törjön, beleforgatjuk a keményre vert fehérjehabot (a fehérjét célszerű először felverni, mert így nem kell elmosogatni a mixert), végül a lisztet (a diósnál és a kakósnál értelemszerűen a diós ill. kakaós lisztet.)
Sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk a tésztát, kb. ujjnyi vastagon. A tepsi mérete kb. 20X30 cm.
15 percig sütjük.

Amíg az egyik lap sül, a sütési idő vége felé készítsük el a második ill. harmadik féle piskótát.

Amikor már a harmadik lapunk sül, nekilátunk a vaníliakrémnek.

A tojások sárgáját egy lábosban kikeverjük a cukorral és a keményítővel, majd a tejet apránként hozzáadagolva csomómentesre keverjük. Hozzádjuk a vaníliarúd kikapart magját és lassú tűzön krémmé főzzük. Felverjük kemény habnak a fehérjéket (ezalatt a krém kissé hűl), majd a langyosra hűlt krémbe keverjük. Félretesszük hűlni.

Elkészítjük a szirupot: az összes hozzávalót, kivéve a rumot lábosban felforraljuk.

Itt az idő, hogy leszűrjük a mazsolát. Kissé nyomkodjuk is ki. A visszamaradt rum felét (a másik fele kell majd a csokoládéöntethez) hozzáadjuk a cukorsziruphoz.

Már majdnem végeztünk is, pakoljuk/mosogassuk el az edényeket, takarítsuk le a konyhapultot, stb., ezalatt a krém hűl. :)

Ha a vaníliakrém éppen hogy langyosra hűlt, jöhet is az összeállítás.

A sima piskótalapot egy megfelelő méretű szögletes tálba tesszük és egyenletesen meglocsoljuk a rumos cukorszirup harmadával.

Ezután rákenjük a vaníliakrém felét, majd megszórjuk a mazsola és a dió felével.

Ráhelyezzük a kakaós piskótalapot, meglocsoljuk a szirup harmadával. Bevonjuk a vaníliakrém másik felével és rászórjuk a maradék diót és mazsolát.

Legfelülre a diós piskótalap kerül, amit meglocsolunk a maradék sziruppal és vastagon meghintjük kakaóporral.

Lefedve hűtőbe tesszük pár órára (nekem egy egész napot állt.)

Nos, majdnem mindennel készen vagyunk, már csak a csokoládéöntet van hátra, de az pár perc.

A kakaóport, cukrot és a vizet egy lábasban elkeverjük, majd beletördeljük a csokoládét és felfőzzük. A tűzról levéve hozzáadjuk a rumot is.

Kész. :)

Tálalás: hagyományos fagylaltoskanállal gömböket vájunk belőle, majd gúlaszerűen tányérra rendezzük, leöntjük a csokoládéöntetttel és igazi tejszínhabbal kínáljuk.

Mogyoróvajas waffel (gofri)

A gofrireceptek közül az élesztősre esküszöm. Hogy miért? Mert az élesztő miatt nagyon jó állagú lesz a tészta, sokkal könnyebben lehet megsütni. Ezzel elkerülhető az a konyhai terror, hogy a gofrisütő gép orrán-száján folyik a tészta. Ugyanakkor lapos sem marad és az állaga könnyed-habos.

Ez egy régóta bevált recept, gondoltam, megbolondítom némi mogyoróvajjal. Azt kell, hogy mondjam, nagyon jót tett neki. A mogyoróvaj íze éppen csak, diszkréten érződik, főleg, ha csak önmagában, esetleg némi porcukorral megszórva fogyasztjuk.

Hozzávalók:

400 g liszt (vagy ugyanennyi U1 liszt)

500 ml langyos tej

2,5 dkg friss vagy egy tasak szárított élesztő

4 tojás

csipet só

10 dkg olvasztott vaj

5-6 púpozott tk mogyoróvaj

2 ek cukor vagy édesítő ízlés szerint

Elkészítés:

A liszet tálba szórjuk, közepébe mélyedést készítünk, abba belemorzsoljuk az élesztőt, 1 tk. cukrot szórunk rá és egy kis langyos tejet öntünk rá. Megvárjuk, míg felfut (5 perc), majd a többi hozzávalót (kivéve az olvasztott vaja) hozzáadva elektromos mixerrel bedagasztjuk. A végén beledagasztjuk az olvasztott vajat is.

Lefedve legalább egy fél órán át kelesztjük, majd gofrisütőben megsütjük. Tipp a sütéshez: nekem 2 "rekeszes" négyzet alakú gofrisütőm van, tapasztalatom szerint 2-2 evőkanálnyi mennyiség fér el benne kényelmesen, kifolyás nélkül. A tésztát szépen oszlassuk el a sütő felületén, és a fedelet ne zárjuk rá , csak hajtsuk le, így is megsül, viszont tutira nem folyik ki oldalt-elöl-hátul. :) A fenti mennyiségből 20 db gofri lett.

Csokis puffancsok

Jobb nevet nem tudtam nekik kitalálni. Nem keksz, mert annál sokkal puhább. Mondhatnám azt a közhelyet is, hogy "ronda, de finom." És valóban, nem valami szépek, olyan kis pöffetegek, de az ízük kárpótol érte. Könnyű, ugyanakkor csupa csokis, belül szaftos sütik ezek...szóval csokis puffancsok. És ráadásul nem hizlalnak.

Az egész onnan indult, hogy reformosítani, pontosabban cukormentesíteni, és kalóriaszegényebbé szerettem volna tenni Elif csokis cookie-jait. Mert ez már nem normális, hogy mennyi édességet be tudnék tömni, ha nem tűrtőztetném magam. Viszont mivel édesszájú vagyok, és utálom sanyargatni magam, alternatívákat kell kitalálnom.

Előre szólok, hogy édesítővel és csökkentett szénhidráttartalmú liszttel készült. Lehet, hogy sokan idegenkednek ezektől. Készíthető pl. fruktózzal, vagy nyírfacukorral is, ha úgy tartja kedvünk. Azt sajna nem tudom, sima liszttel működik-e a recept, mert úgy még nem próbáltam, de tapasztalataim szerint "Torna Norbi" lisztje ugyanúgy használható, mint a sima liszt. Nekem ez a liszt réges rég bevált, szinte csak azzal sütök-főzök, még ha itt nem is teszek róla mindig említést.  (Esküszöm, nem kapok jutalékot a reklámért, bár úgy lenne.:) ) Tényleg csak egy hátránya van, hogy elég nagyon drága. Viszont cserébe nem hizlal, nem emeli fel a vércukorszintet és cukorbetegek is fogyaszthatják. Na, tényleg elég a marketingből, lássuk a receptet.

Hozzávalók 13 db-hoz:

2 tojás

6 ek porédesítő

65 g olvasztott vaj

100 g Update 1 liszt

100 g diabetikus étcsokoládé

50 g diabetikus tejcsokoládé

csipet só

1 csapott tk szódabikarbóna

1 tk instant kávé

Elkészítés:

A sütőt előmelegítjük 180 fokra.

50 g étcsokoládét nagyon kis lángon, 1 szűk ek. olajjal felolvasztunk, félretesszük.

A maradék csokoládét apró kockákra vágjuk.

A tojásokat jó habosra keverjük az édesítővel, majd hozzáadjuk a félig megolvasztott vajat és tovább habosítjuk. Belekevrejük az olvasztott csokoládét is. Végül hozzáadjuk a liszttel elkevert szódabikarbónát, a sót és a kávét, majd határozott mozdulatokkal, hablapáttal (fakanállal) eldolgozzuk, míg a massza összeáll. Habos, könnyű masszát kapunk.

Belekeverjük a csokoládédarabokat is.

Sütőpapírral bélelt tepsibe evőkanálnyi adagokat halmozunk, egymástól távol (egyszerre 9 db fér el egy gáztepsiben) és 10 percig sütjük.

Rácson hagyjuk kihűlni.

Répás-narancsos mini kuglófok

Ez egy igazi téli édesség. Répa-narancs-mogyoró. (Ritkán rikkant a rigó?)

A répától nem kell megijedni, nagyon finom. Nem is érződik benne a répa. Inkább narancsos-citrusos ízvilága van.  Ha nem mondjuk meg, mi van benne, rá sem jön senki.:)

Viszont nagyon egsézséges, liszt alig van benne, cukor pedig egyáltalán nem, ehelyett fruktózzal készült.

Hozzávalók 8 db mini kuglófhoz:

150 g répa tisztán mérve, finomra reszelve
3 tojás
85 g fruktóz
csipet só
1 citrom héja
150 g darált mogyoró (vagy mandula, sőt, ezek híján akár dió is lehet)
50 g (Update 1) liszt

1 narancs leve kifacsarva
2-3 ek narancs- vagy citromlekvár (tetszőlegesen diabetikus)

Elkészítés:

A sütőt előmelegítjük 190 fokra.

A répát lereszeljük.

A tojássárgájákat habosra keverjük 2 ek fruktózzal.

A fehérjéket csipet sóval habosra keverjük, majd a végén hozzáadjuk a maradék fruktózt és nagyon kemény, fényes habot verünk belőle.

A reszelt répát elkeverjük a darált mogyoróval és a liszttel.

A cukros tojássárgájába óvatosan belekeverjük a fehérjehabot, majd rászórjuk a lisztes-mogyorós répát és kíméletesen összekeverjük keverőlapáttal, vigyázva, hogy a hab ne törjön. (A sorrend nagyon fontos. Tavaly, mikor Christan Teubner receptje alapján töktortát sütöttem, jöttem rá, hogy mennyivel könnyebb-habosabb lesz a tészta, ha így keverjük el.)

A masszát kivajazott mini kuglófformákba kanalazzuk, majd a sütőbe tesszük. A hőfokot letekerjük 160 fokra és kb. 30 percig sütjük.

A "mázhoz" a narancslevet elkeverjük a lekvárral és a még langyos kuglófokra kanalazzuk.

Tipp: dupla mennyiségből tortaformában is süthető (24 cm-es formában).

Az eredeti Rákóczi-túróslepény

A sütemény – bármennyire is azt gondolnánk – nem II. Rákóczi Ferenc fejedelemről, hanem Rákóczi János szakácsmesterről kapta a nevét.

Rákóczi János (Felsőleperd, 1897. szept. 25. – Bp., 1966. júl. 3.), aki miután 1912-ben befejezte szakmai tanulmányait, a magyar konyhaművészetben meghatározó fontossággal bíró Kedvessy Nándor tanítványa lett. Élt és dolgozott Párizsban, többek között a Larue étteremben és a Párizsi Magyar Nagykövetségen, innen hozta magával a francia konyhaművészet szeretetét. 1930-tól lillafüredi Palotaszálló, 1933-tól a Gellért Hotel, majd 1953-tól 1961. évi nyugdíjazásáig a Duna (volt Bristol) Szálló konyhafőnöke volt. 

A konyha minden ágában széles körű tudással rendelkezett. Univerzális mestere volt a hideg-meleg, valamint a tésztakonyhának. Páratlan érzékkel művelte a magyar és francia konyhát. Nemzetközi szakácsművészeti kiállításon aranyérmet nyert Bécsben (1933), Berlinben (1936), és két ízben Frankfurt am Mainban. Megválasztották a (Nyugat-) Német Szakácsszövetség tagjának. Sikerrel szerepelt bemutatókon Londonban, Münchenben és Bonnban. A londoni Nemzetközi Gasztronómiai Társaság ebédjének egy-egy fogását a brüsszeli világkiállításon dolgozó 66 konyhafőnök közül kiválasztott 6 mesterszakács főzte, köztük volt Rákóczi János is.

Az 1958-as Brüsszeli Világkiállításon ő irányította a Magyarországot képviselő szakács csapatot, mely mintegy 500 vendéget tudott kiszolgálni egyidejűleg. Ezen a kiállításon váét világszerte ismertté a paprikás csirke, a magyaros (lecsós) szűzérme és a roston sült balatoni süllő is.

A Rákóczi-túróslepény receptje is itt vált ismertté, melynek megalkotásánál a magyar lepények iránti hagyománytiszteletet vezette a chefet.  

A Rákóczi-túróslepény receptje ma már számtalan változatban ismert és minden cukrászdában kapható. Sajnos, mint oly' sok más ételt, ezt is "elbutították", nem az eredeti változatban készítik, s ennek következtében a nagyközönség sem akként ismeri.

Tegye fel a kezét, aki evett már igazi Rákóczi túróst bárhol is, nem-nem, a kilométer vastag, agyoncukrozott tojásfehérje habbal készített változat nem az. Az eredetin ugyanis a fehérjehab rácsozva van és annak közeit lekvárral kell kitölteni. És nem is klasszikus linzertésztával készül, sőt, meg lehet kapaszkodni, még vaj sem kell a tésztájába.

Egy - autentikusnak tartott - recept megtalálható Gundel Károly Kis magyar szakácskönyv c. művében , de én úgy vélem, mégsem az az igazi.

Hiszen ki más is írhatta volna meg az eredeti receptet, mint a megalkotója, Rákóczi János, a halála előtt 2 évvel megjelent Konyhaművészet c. könyvében. (Minerva Kiadó, 1964, antikváriumokban lehet rábukkanni.) 

Az alábbi recept innen származik.

Hozzávalók:

Omlós tésztához:

simaliszt 25 dkg

porcukor 6 dkg

tojássárga 2 db

reszelt citromhéj 1 db citromból

tejföl 1 dl

szódabikarbóna 1 késhegynyi

csipet só

Túrótöltelék:

tehéntúró 50 dkg

tojássárga 3 db
tojásfehérje 2 db

tejföl 2 dl

reszelt citromhéj 1 db citromból

porcukor 15 dkg

mazsola 4 dkg

szikkadt zsemle 2 db

szóráshoz: 5 dkg édes morzsa (babapiskóta, vagy omlós édes keksz ledarálva)

Tojáshab:
tojásfehérje 4 db
kristálycukor 16 dkg

„Fecskendezéshez:”
barack vagy ribizlidzsem

Elkészítés:

 A tészta hozzávalóit összegyúrjuk, majd fóliába csomagolva hűtőszekrénybe helyezzük egy fél órára. (Ez a művelet el is hagyható, ma a főzősuliban nem pihentettük a tésztát és úgy is nagyon könnyen kezelhető volt. Könnyen összeállt és egyáltalán nem ragadt.)

A mazsolát kiválogatjuk, megmossuk és leszárítjuk. A zsemléket meghámozzuk, majd belüket fél cm-es kockákra daraboljuk.

A hűtőszekrényben hűtött és pihentetett tésztát lisztezett munkaasztalon 0,5 cm vastagra nyújtjuk. Majd tepsibe terítjük és villával sűrűn megszurkáljuk.

Figyelem! Az Aldiban most kaható ún. sütőkeret, ez olyan, mint egy tepsi, csak nincs alja. Ezzel nagyban megkönnyül a sütemények szeletelése. A kész süteményről leemeljük a keretet, így nem kell a tepsiben bénázni. Nagyon jó áron van, javaslom, mindenki szerezzen be egyet. Én már megtettem :)

Ezután 180 fokos előmelegített sütőben félig készre sütjük, kb. 10 perc alatt.

A tésztalapot kissé kihűtjük, majd elkészítjük a tölteléket:

A tojássárgáját habosra keverjük a cukorral, 2 tojás habját (figyelem, nem 3!)külön felverjük.

A tojásos-cukros keverékbe tesszük az áttört tehéntúrót, a mazsolát, zsemlekockákat, reszelt citromhéjat, végül lazán belekeverjük a fehérje felvert habját.

A tésztalapot megszórjuk az édes morzsával, majd egyenletesen elosztjuk felületén a túrótölteléket. A készítményt kb. 150 fokos sütőbe helyezzük, lassan készre sütjük. (Kb. 20 perc.) Egy fogvájót beleszúrva ellenőrizzük, hogy a túró megszilárdult-e. Ha a túróréteg megszilárdult a tésztalapon, akkor kiemeljük a sütőből.

A 4 db tojásfehérjéből habot verünk. Mikor már majdnem teljesen kemény a hab, hozzáadjuk a kristálycukrot, és azzal fejezzük be a hab felverését. A habnak nagyon keménynek és fényesnek kell lennie. (A cukrot sosem szabad előre beletenni, mert sosem lehet akkor habbá verni.)

A tojásfehérjéből készített habot csillagcsővel ellátott habzsákba töltjük és a túrótöltelék tetejére átlósan rácsot nyomunk belőle.

Megjegyzés: mi most a főzősuliban nem rácsosan, hanem úgy készítettük, hogy szorosan egymás mellet voltak a csíkok - véletlenül 8 fehérjét vertünk fel :) és nem akartuk, hogy pocsékba menjen a hab - és a habcsíkok képezte "völgybe" csíkoztuk bele a baracklekvárt.)

130-140 fokos sütőbe helyezzük, a sütő ajtaját nyitva hagyjuk. A tojáshabot nem sütjük, hanem megszárítjuk, ügyelve arra, hogy a tojáshab felülete ne piruljon meg, világos maradjon. Ha a tojáshab megszilárdult, a lepényt kiemeljük a sütőből és kihűtjük. Vékonyan porcukorral meghintjük. A tojáshab-rácsok közét habzsák segítségével baracklekvárral kitöltjük.