Beszélő kalács, avagy a Modern Talking :)

A receptet unokatesómtól, Orsikától kaptam, őhozzá kapcsolódik egy édes történet, ahonnan a kalács neve ered. Orsika a receptet a barátnője anyósától kapta, ahogy én tudom, a "renomináció" előtt még szaharinos kalács volt a neve. Amikor először kipróbálták, és lelkesen falatozták a frissen sült kalácsot, Orsika közölte a férjével, hogy "Tomcsi, ez a kalács megszólal!". Mire Dávidka, az akkor 4 éves kisfiuk odaszaladt, hogy "Anya! Anya! Én is kérek beszélő kalácsot!".

Ezek után kötelező volt kipróbálnom a receptet, és azt kell mondjam, Nomen est omen, a kalács nem hazudtolta meg a nevét:) Csudafinom, foszlós és még másnapra sem szárad ki. Én vajjal megkenve, hideg kakóval ettem, de magában is nagyon finom. És nem csak frissen-melegében, mint oly sok más péksütemény.


Hozzávalók 2 kalácshoz:

fél kg liszt

1 dl olaj
3.25 dl tej
3 ek cukor
20 szem édesítő tabletta
1 ek kakakó
3 dkg élesztő
csipet só


Az édesítőt pici langyos tejben feloldjuk.

Az élesztőt kb. 1 dl langyos tejben felfuttatjuk, majd a kézi mixer dagasztókarjával összedolgozzuk az összes hozzávalót (a kakaópor kivételével).

A tésztabucit kettévesszük és az egyikbe beledolgozzuk a kakaóport is.

A tésztát négy bucira vágjuk, majd egyenként hosszúkás téglalap alakúra kinyújtjuk és feltekerjük, mint a bejglit.

A kakaós és a sima tekercseket összefonjuk (egy kakósat egy simával, vagy lehet külön-külön is: csak kakaós és csak sima) és sütőpapírral kibélelt nagy tepsibe tesszük a két kalácsot.

Meleg helyen (pl. 50 fokos sütőben) egy órát kelesztjük, majd 180 °C-on kb. 40 perc alatt megsütjük.

A fenti adagból egy olyan kalácsot készítettem, ami a fenti leírásban szerepel, és egyet kakaós töltelékkel felturbózva, az alábbiak szerint: a sima és a kakaós tésztabucikat egy-egy nagyobb téglalapba kinyújtottam. A sima lapot megkentem kakós töltelékkel (7 dkg olvasztott vaj, 2 ek kakaópor, 5 ek cukor) erre rátettem a kakaós lapot és feltekertem, mint a bejglit. Teljesen más eredmény, de úgy is nagyon finom.